A daganatos betegségekkel kapcsolatban sokakban még mindig az a kép él, hogy ezek váratlanul, előzmények nélkül alakulnak ki. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. A daganatos betegségek kialakulása előtt, sokszor észlelhetőek daganat megelőző állapotok, melyek orvosi ellátásával a daganat kialakulása megelőzhető, illetve az idejében (korai stádiumban) észlelt daganatok gyógyítási lehetőségei és gyógyulási esélyei is jóval kedvezőbbek az előrehaladott daganatokénál. A daganatok korai diagnózisában kulcsszerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak.
Miért fontosak a szűrővizsgálatok?
A daganatos betegségek jelentős része korai stádiumban nem okoz egyértelmű panaszt és gyakran panaszmentesen is kifejlődhet. Amikor a betegeknél az erősödő tünetek jelentkeznek, a betegség sokszor már előrehaladott stádiumban van. A szűrővizsgálatok célja az, hogy még panaszmentes állapotban, korai stádiumban azonosítsák az elváltozásokat.
Kiket és milyen vizsgálatok érintenek?
A szakmai ajánlások a népességen belül több olyan csoportot is meghatároznak, amelyek esetén egyes szűrővizsgálatok elvégzése feltétlenül javasolható. Ma Magyarországon népegészségügyi rákszűrő program az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrák esetében javasolt, azonban vannak egyéb daganatos megbetegedések is, melyek szűrése elérhető és megfontolandó.
Dohányosok: a tüdő képe
A dohányzás az egyik legjelentősebb kockázati tényező több daganatos betegség, köztük a tüdődaganat kialakulásában. Magyarországon ma évente körülbelül 7-8 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. A hagyományos tüdőszűrés (mellkasröntgen) a 20. században terjedt el, mely elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas. A korai tüdődaganatok jelentős részét azonban nem mutatja ki megbízhatóan.
A nemzetközi példákkal egyetemben, Magyarországon jelenleg PILOT programok keretében (HUNCHEST, HUNCHEST II) folynak vizsgálatok az ún. alacsony dózisú mellkas CT vizsgálattal (LDCT) kapcsolatban. Nemzetközi vizsgálatokban az LDCT szűrés kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas rizikójú populációban.
Magas rizikóba sorolhatók azok a személyek, akik 50 év felettiek, aktív dohányosok, legalább 20 csomagév dohányzási anamnézissel rendelkeznek, illetve azok, akik 15 éven belül hagyták abba a dohányzást.
Nők: komplex szűrési lehetőségek
A nőket érintő daganatok közül az emlő- és a méhnyakrák szűrése javasolt. Sajnálatos módon ma Magyarországon sok nő megelőzhető halálához vezet az, hogy a szűrővizsgálatokon való részvétel nem kielégítő. Az emlőrák, a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok minél korábbi felismerésében maguk a nők tehetnek a legtöbbet azzal, hogy részt vesznek a szűrővizsgálatokon.
Az emlőszűrés:
Az emlőrák – a tüdőrákot követően – a nők körében az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés. Magyarországon évente mintegy 8 ezer új esetet diagnosztizálnak.
A rendszeres, havonkénti emlő-önvizsgálat mellett a tünetmentes, 45 év feletti nők esetében kétévente javasolt képalkotó vizsgálat a mammográfia, ami emlőultrahanggal egészíthető ki.
A méhnyakrák szűrés:
A nők másik szűrésre javasolt daganatos megbetegedése a méhnyakrák, amely Magyarországon évente mintegy 300–500 nő halálát okozza. A méhnyakrák kialakulásának mintegy 90%-áért egy vírusfertőzés felelős, ezt HPV-nek, azaz humán papillomavírusnak nevezzük. Dániában a méhnyakrák miatti halálozás évi körülbelül 100 eset, ami a magasabb HPV elleni átoltottságnak, valamint a jobb szűrési részvételnek köszönhető.
A szűrés alapja a nőgyógyászati vizsgálat során végzett mintavétel, amelynek során a méhnyak felszínéről vett sejtek mikroszkópos elemzése történik. Ezt Magyarországon nőgyógyászok, illetve erre speciálisan képzett védőnők is elvégezhetik. A magyar ajánlások szerint minden panaszmentes, 25–65 év közötti nő számára javasolt a szűrés, amelyet 3 évente szükséges ismételni.
Kiemelendő, hogy a méhnyakrák egy olyan betegség, amely a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már teljes mértékben megelőzhető a HPV elleni védőoltással. A fiatalok ezt jelenleg önkéntes, iskolai oltási program keretében kaphatják meg, míg az idősebb korosztály számára önköltséges formában érhető el.
Férfiak: amiről nem beszélünk
Bár külön szűrőmódszer nincs, a férfiaknál fontos a here havonkénti önvizsgálata. Fontos, hogy a heretumorok nemcsak a fiatalokat érinthetik, hanem idősebb korban is előfordulhatnak, ezért minden korosztály számára javasolt az önvizsgálat elvégzése. Az elváltozások jelentős része jól tapintható, ha valaki ilyet észlel, további vizsgálatok céljából urológushoz kell fordulni.
A prosztatadaganat a férfiak egyik leggyakoribb daganata, Magyarországon évente kb. 4000–4500 férfinál diagnosztizálnak prosztatadaganatot. Jelenleg nincs népegészségügyi szűrőprogram a prosztatadaganat vonatkozásában, azonban ez a daganat is jól szűrhető a vérből végzett prosztataspecifikus antigén (PSA) mérésével és a rektális digitális vizsgálattal, melyet urológusok végeznek el. 50 éves kor felett ajánlott a rendszeres szűrés, amit családi előfordulás esetén érdemes akár 40–45 éves kortól elkezdeni.
Vastagbéldaganatok: a lappangó daganat
A vastagbéldaganatok sokáig tünetmentesek maradhatnak és Magyarországon a környező országokhoz viszonyítva is gyakoriak. Évente körülbelül 9000–10000 új esetet diagnosztizálnak. Ezért kiemelten fontos a korai felismerésük.
A szűrés az Országos Népegészségügyi Központ iránymutatása alapján 50 és 70 éves kor között javasolt. A mindennapi gyakorlatban azonban egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb, 30–40 éves vastagbéldaganatos betegekkel is, ezért bizonyos esetekben a korábbi szűrés is megfontolandó, különösen, ha a családban előfordult vastagbéldaganat.
A tünetmentes betegek szűrését első körben a székletben, szabad szemmel nem látható vér kimutatásával végzik. Amennyiben ez pozitív eredményt ad, a beteget vastagbéltükrözésre küldik, amely során a vastagbél elváltozásait vizsgálják. Bár ez nem tartozik szorosan a szűrés körébe, panaszos esetben (például váratlan széklethabitus-változás, fogyás, szemmel láthatóan véres széklet) célszerű közvetlenül vastagbéltükrözést végeztetni.
A szájüregi szűrés
A szájüregi daganatos megbetegedések a nőket és a férfiakat egyaránt érinthetik, és leginkább 50 éves kor felett válnak gyakorivá, de a férfiak jóval magasabb kockázatnak vannak kitéve. A szájüregi daganatok kialakulását gyakran egy hosszú ideig fennálló, panaszt és tüneteket nem okozó rákmegelőző állapot előzi meg, amely jól felismerhető. A szájüreg vizsgálata fájdalommentes, és a terület elhelyezkedése miatt könnyen elvégezhető, mindössze néhány percet vesz igénybe.
A bőr: a legszebb szervünk
A bőrünk egyik leggyakoribb daganata a melanóma, amely korai felismeréssel jól gyógyítható, és vizsgálata is egyszerű. Az önvizsgálaton túl a bőrön lévő elváltozások dermatoszkópos vizsgálatával a melanóma már korai stádiumban felismerhető és eredményesen kezelhető. Azoknak az egyéneknek, akiknek sok anyajegyük van, világos bőrűek, sokat napoznak vagy szoláriumoznak, évente egyszer ajánlott melanómaszűrésen részt venniük.
Az életmód szerepe
A szűréseken túl az egyén életmódja is meghatározó szerepet játszik a daganatos betegségek kialakulásában. A legfontosabb tényezők: a dohányzás kerülése, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, alkoholfogyasztás kerülése, egészséges testsúly fenntartása. A fentiek megtartása nemcsak a daganatos betegségek, hanem számos más krónikus betegség kockázatát is jelentősen csökkentik.
A legfontosabb üzenet: ne várjunk a tünetekre
A tünetek megjelenése esetén az esetek többségében már nem korai stádiumú daganattal találkozik a beteg. A daganatos betegségek elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a korai felismerés. Bár a népesség jelentős része vonakodik részt venni a szűréseken – hiedelmek, a vizsgálattól való félelem vagy a pozitív eredménytől való szorongás miatt – fontos kiemelni, hogy a rendszeres szűrés nem a betegségről, hanem az egészség megőrzéséről szól. Ezekben az esetekben egyszerű, legfeljebb kellemetlen vizsgálatokkal akár élet is menthető, és későbbi, sokkal nagyobb és megterhelőbb beavatkozások kerülhetők el.
Tegyen egy lépést az egészségéért
A szűrővizsgálatok elérhetők és sok esetben különösebb megterhelés nélkül elvégezhetők.
Jelentkezzen szűrésre, és tegyen tudatosan az egészségéért!
Dr. Szöllősi Regő
Klinikai onkológus szakorvos
