Tüdőgyógyászat

Magyarországon a tüdőrák a halálozásban vezető szerepet tölt be.

A leggyakoribb kórképek:

• a krónikus gyulladásos megbetegedések (asztma, COPD vagy ezen kórképek keveredése),
• a tüdőállományt vagy a hörgőrendszert érintő kórképek (hörgő- vagy tüdőgyulladás)
• különféle akut kórképek (tüdőembólia, mellkasi folyadékgyülem)

A COPD egy angol mozaikszó, ami a Chronic Obstructive Pulmonary Disease kezdőbetűiből áll. Egy kezelhető és megelőzhető betegségről van szó, mely elsősorban épp a keresőképes korosztályt érinti leggyakrabban.

A betegség kifejlődéséig sokszor évtizedek telnek el. Kialakulásában az öröklött tényezőkön túl mindenekelőtt a dohányzás okozta tüdőállomány-károsodásnak és pusztulásnak, továbbá munkahelyi tényezőknek (porexpozíció) lehet fontos szerepe.

A COPD egy krónikus gyulladásos légzőszervi betegség, a légutak csak részben visszafordítható szűkületével jár. Tünetei között a krónikus köhögést, köpettermelődést, egyre súlyosbodó nehézlégzést említhetjük.

Mindenképpen gondolni kell e betegségre, ha valaki

• elmúlt 40-50 éves és hamarabb „kifullad” vagy kimerül munkavégzés kapcsán;
• többet köhög a napjai nagy részében és/vagy köpetet is ürít,
• aktív vagy ex-dohányos.

Ilyen esetben egy légzésfunkciós vizsgálat segít a diagnózis felállításában, továbbá a mellkas röntgennek lehet komoly szerepe egyéb bántalmak, társbetegségek felismerésében.

Sokszor a mindennapokban e betegséget egy kaptafa alá veszik az asztmával, holott a két kórkép megjelenése, tünetei, gyógykezelése  alapvetően eltér. A COPD pedig nem utolsósorban, önálló rizikófaktora lehet a tüdőráknak, ami napjaink egyik vezető haláloka.

Mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulni, ha nyugalmi vagy terhelésre jelentkező nehézlégzéssel, fulladással, köhögéssel, köpetürítéssel, lázzal, mellkasi fájdalommal, gyengeséggel járó tünetet észlelünk.