Neurológia

Fejfájásos, szédüléses panaszok esetén – szerencsére- ritkán találunk súlyos kórképet. Ettől függetlenül természetesen mindig érdemes a panaszok végére járni, hogy biztosan kizárjuk ezeknek a lehetőségét.

A páciens egyetlen feladata összeszedni és magával vinni a korábbi leleteit, orvosi papírjait a vizsgálatra.

Közös bennük, hogy mindkét terület a központi idegrendszer betegségeit vizsgálja. A fő különbség a kettő között az, hogy a neurológia a testi tünetekkel járó rendellenességekkel foglalkozik, míg a pszichiátria a testi elváltozást nem okozó, lelki betegségekkel. A két terület azonban nem választható el teljesen egymástól. Sok esetben az idegrendszeri panaszok pszichés tüneteket is generálnak, például az Alzheimer-kórt vagy agydaganatot kísérheti depresszió, viselkedészavar.

A fizikális vizsgálat során ellenőrizzük a látást, hallást, érzékszervi készségeket, reflexeket, mozgáskoordinációt, beszédet, járást, egyensúlyt. Előfordulhat, hogy a vizsgálat részeként esetleg viccesnek, furcsának tűnő kérések, kérdések hangzanak el, de ezek mind közelebb viszik a szakembereket egy-egy betegség kizárásához vagy felismeréséhez.

Nagy tévhit, hogy a derékpanaszok mögött leggyakrabban előforduló porckorongproblémákat csak műtéti úton lehet gyógyítani. Első lépésként általában úgynevezett konzervatív terápiát javasolunk (fizioterápia, gyógyszerek stb.). Ennek eredménytelensége esetén jön szóba az operatív ellátás. Ritkán előfordul, elsősorban súlyos neurológiai eltérések, csillapíthatatlan fájdalmak esetén, hogy nem marad más út, mint kés alá feküdni.

Gyógyszeres kezelés, fizioterápia, ritkán operatív ellátási lehetőségek szerepelnek a kezelési lehetőségek közt.