A TSMT szó sokak számára ismeretlen lehet, vagy csak egy elcsípett beszélgetés során hallott kifejezés. Központunkban mégis sok szülő és gyermek megismerkedik ezzel a fajta fejlesztéssel.
Pontosan mit is kell tudnunk róla és mikor ajánlott? Mit fejleszt?
Ezekre és hasonló kérdésekre kapunk választ Marton-Szőnyi Melinda TSMT-terapeutától, a vele történt beszélgetés során.
Egy kicsit mesélj nekem kérlek, hogy miért a gyermekfejlesztés, TSMT lett a szakterületed?
Egészen fiatal koromban eldőlt, hogy gyermekekkel szeretnék foglalkozni, mivel óvodás koromban rendszeresen óvó nénisét és tanító nénisét játszottam. Az utcában lakó gyermekekre is sokszor vigyáztam, mint bébiszitter. Középiskola után történelem-földrajz szakos tanárként végeztem Szombathelyen, majd gyógypedagógusként Kaposváron. A gyermekek fejlesztését a saját élethelyzetem is hozta, hiszen kettő gyermekem is koraszülöttként jött a világra, akik ma már 10 és 16 évesek. Már akkor is azon gondolkodtam, hogy hogyan lehet az életüket, fejlődésüket egyengetni és, hogy a későbbi iskolai nehézségeket hogyan fogják tudni könnyen venni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a TSMT fejlesztés érdekel és a jövőben a gyermekek fejlesztésével foglalkoznék.
Mi is pontosan a TSMT? Milyen esetekben ajánlott?
Tervezett Szenzoros Motoros Tréning = TSMT
A terápia kidolgozója Lakatos Katalin, az ő munkássága a BHRG modell, amely egy szenzo-motoros szemléletű terápiás módszer. Életkornak megfelelő fejlődés esetén egy kisgyermek a környezetéből, mozgásából, testéből érkező ingerekre, adott helyzetnek megfelelően reagál, ha az ingerek feldolgozása akadályba ütközik, a választervezés is problémát okoz, éretlen tüneteket tapasztalhatunk mozgásában, beszédében, viselkedésében.
A TSMT az alapoktól indul, aktív ingerhelyzeteket teremt az érzékelési csatornák számára, különösen a mozgás és egyensúly érzékelés területén; egy játékos, aktív mozgásra épülő fejlesztés.
A gyermekeket három hónapos kortól 12 éves korig segíti. Fejlesztésre van szükség, ha a mozgásfejlődés – beszédfejlődés nem megfelelő, nem sikerül beilleszkedni, nehezen kontrollálja magát, alvásban vagy éppen az étkezésben is mutatkoznak problémák. Iskolás korban a tanulás területén tapasztalható részképesség gyengeség is okot adhat a vizsgálat kérésre.
Problémát okozhat a későbbiekben ha nem vesszük észre, hogy a gyermeknek fejlesztésre van szüksége?
Persze, problémát okozhat, mivel az idegrendszeri éretlenség nem egy kinőhető dolog. Megfelelő terápia nélkül egyre csak nő a problémák listája, amit még nehezebb lesz fejleszteni, az életkornak megfelelő fejlettségi szintet elérni.
Mi a menet, miután a szülő megkeres minket?
Az állapotfelmérést megelőzően anamnézis kérdőívet (LongiKid) tölt ki a szülő. Ezt követően történik a komplex vizsgálat, mely a gyermek mozgását, nyelvi fejlettségét, valamint azt vizsgálja, hogy milyen módon szerez ismereteket a környezetéből, és ismereteit hogyan alkalmazza. Emellett képet kapunk arról, hogy a gyermek hogyan működik együtt a vizsgálati helyzetben, milyen a figyelme, feladattudata. Ezáltal egy komplex kép alakul ki, amit a szülőnek tudunk továbbítani. Amennyiben a vizsgált területeken az életkorához képest jelentős az elmaradás, akkor egyéni terápia javasolt. Ez az úgynevezett „feladatírás”. Ha „csoport érett” a gyermek, tehát képes együttműködni, az elmaradás mértéke kisebb, kevesebb területet érint, akkor csoportos terápia javasolt.
Miről szól az anamnézis kérdőív és miért fontos kitölteni?
Ez egy online kérdőív, amit a szülő tölt ki, a vizsgálatot megelőző napokban. A gyermek eddigi fejlődését követhetjük nyomon benne, a várandósságra, szülésre és a korai fejlődésre vonatkozó kérdések szerepelnek benne; felmerülő nehézségek, problémák a gyermek gondozása, fejlődése során. A szülő itt jelezheti a vizsgálatkérés indokát is. Az anamnézis ismerete fontos, hiszen megkönnyíti a vizsgálat célirányos tervezését, valamint a fejlesztés és terápia megkezdése szempontjából értékes információkat tartalmaz a gyermekről.
Szülő lehet bent a vizsgálat és a foglalkozás során?
Igen, sőt a vizsgálat során szükséges is, ő maga is megfigyelheti, hogy a gyermek hogyan működik együtt. A szülő azonnali visszajelzést kap a gyermek eredményeiről. TSMT csoportos órákon a gyermekek szülő jelenléte nélkül vesznek részt a foglalkozásokon, ez már egyfajta érettséget kíván a gyermekektől.
Ha egyéni fejlesztésre van szükség, az hogyan zajlik és mik az eszközei?
A vizsgálatot követő alkalom a feladatírás, ekkor egy min. 16-22 feladatból álló tréningsort állítunk össze a gyermek vizsgálata alapján, ami otthon végezhető. Nagyon fontos a sorrend, az ismétlésszámok és az előírt intenzitás betartása. A fejlesztés karakterisztikus eszközei egyéni terápiában: függőhinta, nagy labda (Fitball), gördeszka, billenő pad, ugrókötél, kislabda, babzsák. A feladatsor összeállítását követően, az otthoni torna megkezdése után kb. 4-5 hetente a fejlődés nyomon követése céljából, kontrollok során találkozunk. A TSMT foglalkozás a fejlesztés mellett egy remek alkalom lehet a szülővel közös időtöltésre is, maximálisan csak egymásra figyelve ekkor!
Hogyan zajlik egy csoportos TSMT óra?
Maga az óra 45 perc, ami kisebb- hosszabb szakaszokra osztott. A terembe közösen, a terapeuta vezetésével érkezünk, a megérkezést követően bevezető, ráhangoló feladattal kezdünk, iskolába készülő gyerekeknél ún. “homlok lebeny” gyakorlatokkal is színesítjük a feladatokat. Ez azt jelenti, hogy mozgásos automatizmusokat építünk fel. Egy bizonyos mondókára végezzük a gyakorlatokat és ha már jól megy, akkor nehezítés következik, ami megtöri a begyakorolt sorozatot. Ez, illetve a bemelegítő gyakorlatok a figyelmi szintet és az aktivitást emelik. A terápia fő része az adott pálya feladatainak elvégzése, adott ismétlésszámmal. A végét egy levezető játékkal, légzőgyakorlattal és egy jutalom matricával zárjuk. Szeptember elején, az új csoportok indulásakor egy szülői értekezlet keretein belül bemutatjuk magát a fejlesztés menetét, bemutatkozunk mi is, hiszen nem biztos, hogy a vizsgált gyermek a vizsgálatot végző terapeutához kerül csoportba.
Miben másabb egy TSMT csoportos óra, mint egy általános torna óra?
A foglalkozás megtervezett feladatsor mentén zajló: adott eszközökkel, adott pályatípusokkal működő mozgásterápia, aktuális pályákon 4-5 alkalommal (két hétig) haladunk végig, míg a gyerekek készség szintjén sajátítják el a feladatokat. Mivel egymásra épülő feladatokból áll a terápia, fontos, hogy a gyerekek rendszeresen részt vegyenek rajta, csak így tudnak tovább haladni, fejlődni. A pályákon változatos eszközöket használunk, mint trambulin, billenőpad, zsámoly, palló, pad, gördeszka, kötelek, bordásfal, bóják, tornabot, babzsák, gyűrű vagy éppen trapéz.
Mennyi ideig kell részt venni a foglalkozásokon? Mikor érezhető a változás?
Változó. Általában addig, amíg az adott probléma fenn áll. Visszamérésre legkorábban a terápia megkezdését követően 6 hónap után van lehetőség, ekkor már biztosan jelentkeznek pozitív változások. Ha egy statisztikát kellene mondani, akkor egyéni terápiában jellemzően 3-6 tréning az átlag (kb fél-1 év). Csoportos órák alkalmával előfordul, hogy maga a szülő dönt úgy, hogy a gyermek ügyesebb, aktívabb volt amikor járt a terápiára, így visszajönnek ismét.
Volt már nagy sikered, amit a fejlesztéssel értél el?
Általában a beszédindítás területén érek el nagyobb sikereket. A feladatok által figyelmük kitartóbbá válik, beszélőkedvük megnő, szókincsük szépen gyarapszik. Siker az is, ha csoportos órán látom az igyekezetet, a kitartást erősödni, a korábban feladathelyzetben nagyon rövid ideig megtartható kisgyerek egyre jobb teljesítményét.
Hogyan látod a szakma jövőjét? Fejlődni fog még a szakterület?
Ahogy minden, így maga a terápia is fejlődni fog – én úgy gondolom. A képzés is folyamatosan megújul, a képzésben résztvevők számára öt évente „frissítő” képzéseket hirdetnek. A gyermekkori fejlődés terén végzett kutatások és eljárások újabb és újabb eredményeit használja fel a szakma. A kisgyermekek érdeklődésére alapozva, csak aktív és játékos úton érzem célravezetőnek a fejlesztéseket.
Az interjút Farkas Annabella készítette Marton-Szőnyi Melinda TSMT terapeutával.
