Schmidt-Frigy Lilla hat év óvópedagógusi munka után döntött a pályamódosítás mellett, egész pontosan, hogy a Csimborasszóban TSMT terapeutaként segíti a hozzáforduló gyerekek fejlődését. Döntését azóta se bánta meg, sőt!
Lilla jó tanuló volt a gimnáziumban, ezzel együtt nem igazán tudta, hogy majd az érettségi után merre is vegye az irányt. Elképzelés kezdeményei persze voltak, de a kigondolt utak egyikét sem érezte igazán a sajátjának. Aztán jött a fordulat: megszülettek az unokatestvérei, akikkel sokat és nagyon szívesen játszott, énekelt, mondókázott, s ennek nyomán egyre jobban érett benne az elhatározás, hogy pedagógiai pályára megy. Óvópedagógusnak jelentkezett a soproni egyetemre, s elmondása szerint nagy öröm volt számára, hogy a saját régi óvónőjéhez került gyakorlatra.
- Nem voltam egyszerű kisgyerek, igazi örökmozgóként mindig kellett csinálnom valamit. Feladtam a leckét az óvónéniknek. Legalábbis én így emlékeztem, de kiderült, hogy ők nem így élték meg – mesélte Lilla, aki a diploma után az egyik szombathelyi óvodában helyezkedett el, s munkájába igyekezett belevinni a foglalkozásoknak azt fajta sokszínűségét, amit óvodásként ő is átélhetett.
Lilla hat éve dolgozott már pedagógusként, amikor is találkozott a TSMT nevű mozgásterápiás módszerrel, amelybe elmondása szerint azonnal beleszeretett.
(A TSMT tornáról itt és most annyit, hogy regressziós szemléletű neuro- és szenzomotoros vizsgálatot figyelembe vevő, fejlesztő feladatokkal tarkított mozgásfejlesztő módszer. Alkalmazásával az organikus éretlenség tünetei hamarabb elmulaszthatók vagy meg is szüntethetőek.)
- A Csimborasszóban óvónők számára szervezett bemutatóján láttam először, hogy a fejlődésben elakadt kisgyerekek számára milyen hatékony tud lenni a TSMT. Ezt követően a csoportból több gyereknek is javasoltuk, hogy próbálja ki a módszert. Az eredmények önmagukért beszéltek, én pedig úgy döntöttem, hogy megtanulom a TSMT-t – mesélte Lilla, hozzátéve: a mozgásban lévő fejlesztési lehetőségek korábban is érdekelték, ennek szellemében például az egyetemi évei alatt a gyermek- és gyógytestnevelés szakirányt is elvégezte.
- A mozgás egész életemben közel állt hozzám, most is folyamatosan sportolok. Mindig is úgy gondoltam, hogy a mozgásnak nagyon komoly hatása van a gyerekek idegrendszeri fejlődésére, s ugyanerre erősített rá, amit a fejlesztőpedagógus képzés során tanultam. Eldőlt bennem, hogy a TSMT felé kell mozdulnom – egészítette ki a fentieket Lilla, aki még főállású óvónőként a Csimborasszóban először ovistornát, majd a képzés elvégzése után TSMT tornát is tartott.
- Ahogy egyre jobban megismertem a módszert, egyre inkább éreztem, hogy milyen sokat lehet vele segíteni a gyerekeknek. Az is látszott azonban, hogy előbb-utóbb döntenem kell az óvodai munka és a TSMT között, a kettőt ugyanis egyre nehezebb volt együtt csinálni. Nagyon nehéz volt, mert szerettem a csoportban a gyerekekkel lenni, másik oldalon viszont ott volt a TSMT, amibe egyre inkább beleszerettem. Sok-sok gondolkodás után végül, tavaly szeptemberben úgy határoztam, hogy főállásban a Csimborasszóba jövök dolgozni – engedett bepillantást idekerülésének kulisszái mögé Lilla, aki elmondása szerint azt kapta, amit várt: sok-sok szakmai kihívást és feladatot. És nem utolsó sorban sok sikerélményt a munkájában!
- Nagyon sok kisgyerek érkezik például elakadt mozgásfejlődéssel vagy, mert késik a beszédfejlődése, illetve, mert fennmaradtak a csecsemőkori reflexei, de még hosszasan sorolhatnám, hogy kollégáimmal mi mindenben tudunk segítséget nyújtani. A legkisebbek szüleinek megtanítjuk a mozgássort és aztán persze időről-időre hozzák a gyerekeket kontrollra, ami után új feladatokat, tornákat kapnak. A csoportos órákon pedig öt féle akadálypálya segíti a gyerekek fejlődését – mesélte Lilla, aki fontosnak tartja, hogy a Csimborasszóban a különböző területek szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak, s ez nagyban segíti a munka hatékonyságát.
- A gyerekek sajnos egyre kevesebbet mozognak, miközben az okostelefonok, a számítógépek blokkolják vagy éppen túlzottan is felpörgetik az idegrendszerüket. A kicsik nem jutnak el a játszótérre, tapasztalataim szerint sajnos egyre kevesebb családnál van otthon labda. Nagyon jó lenne, ha ez változna, és a gyerekek kimozoghatnák magukból a felgyülemlő feszültséget – mondta Lilla, aki végül elárulta, hogy a TSMT után újabb képzést is fontolgat, annál is inkább, mert a kicsik mellett a későbbiekben nagyobb gyerekekkel is szeretne foglalkozni.
