A dobhártya bemetszése (Paracentézis), dobüregi tubus (Grommet) behelyezése

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. Külső-, közép- és belsőfülre tagolható. A középfül a dobüregből, a fülkürtből és a csecsnyúlványból áll. A középfül a hallójárat végén a dobhártyával kezdődik, ez a dobüregnek a hártyás fala. A dobhártya 0,7 cm² felületű, gyöngyházfényű, enyhén ovális, tölcsérszerűen befelé húzódott képlet. A dobüreg légtartó, téglalap alakú üreg, melyet nyálkahártya bélel. Benne helyezkednek el a hallócsontocskák, és az azokat rögzítő inak és izmok. A középfül a fülkürtön keresztül az orrgarattal áll összeköttetésben. A fülkürt kb. 4 cm hosszú cső, amely a dobüregbe nyílik. A hang továbbításában játszik szerepet a középfül. A fülkürt kielégítő funkciója a középfül és a hangvezető rendszer normális működésének alapvető feltétele. A fülkürt normális állapotában zárt, azonban nyeléskor, ásításkor megnyílik. Élettani szerepe a dobüreg szellőzésének biztosítása.
A dobhártya állapotából (színe, állása) következtetni lehet a középfül gyulladásos betegségeire, illetve a középfülben uralkodó légnyomásviszonyokra.

A beavatkozás indikációi (a beavatkozás elvégzését indokló tényezők)

A középfülgyulladás a csecsemők és a kisgyermekek megbetegedése, de felnőttkorban is előfordulhat. Hurutos vagy gennyes típust különíthetünk el, kiváltó októl függően. Mindkét esetben szerepet játszik a szervezet védekezőképességének csökkenése, a fülkürt rossz működése, illetve a gennyes fertőzés.

Krónikus, savós középfülgyulladás:

Krónikus, savós középfülgyulladás esetében a fülkürt tartós funkciózavara áll fenn, amelynek okai lehetnek:

• gyermekeknél az orrmandula túltengése, gyulladása,
• orr és melléküregek (leggyakrabban az arcüreg, illetve rostasejtek) gyulladása,
• felnőtt korban orrsövényferdülés, az alsó orrkagyló túltengése,
• orr és melléküregek, valamint orrgarati megbetegedések (pl. jó és rosszindulatú daganatok),
• az orr és melléküregek polipos megbetegedése,
• farkastorok és egyéb elváltozások,
• ételallergia, szénanátha.

Ezekben az esetekben fülzúgás, teltségérzés, tartós halláscsökkenés a fő panasz, a gyermekek figyelmetlenek. A dobüregi nyomás vizsgálatának eredménye jellegzetes a betegségre. A dobhártya behúzódott, gyakran a dobüregben a savós váladék mutatható ki. Tartós halláscsökkenés alakulhat ki, ha a savóképződés hosszú ideig áll fenn. Amennyiben a fülkürtön keresztül nem tudjuk megoldani a dobüreg szellőzését, a dobhártya átszúrását el kell végezni.

Akut gennyes középfülgyulladás
Leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák, de kialakulásában szerepet játszik a fülkürt rossz működése, illetve az ellenálló képesség csökkenése. A panaszok általában orrmelléküreg-gyulladás, nátha, felsőlégúti fertőzés kapcsán alakulnak ki. A tünetek klasszikusak; láz, rossz közérzet, erős fülfájdalom, étvágytalanság, hányás. A dobhártya elődomborodó, piros, a képletek nem ismerhetők fel. A csecsemők a fülükhöz kapkodnak, sírnak, hasmenésük lehet. A dobüregben termelődött gennyes váladék miatt a dobhártya elvékonyodik, elődomborodik, végül a nagy nyomásnak kitett helyen a dobhártya átszakad, gennyes fülfolyás alakul ki.  A fájdalom a fülfolyás előtti időszakban a legerősebb. Lehetőleg még a spontán átszakadása előtt a dobhártya felszúrását el kell végezni.

A dobhártya átmetszése indokolt:

• hogy a gyógyulás teljes értékű és gyors legyen,
• spontán átszakadás esetében a dobhártya elhalása miatt maradandó lyuk maradhat vissza,
• a spontán átszakadás mellett is néha indokolt a dobhártya átszúrása, mert a váladék nem tud teljesen, maradéktalanul kiürülni,
• szövődmény alakulhat ki.

A beavatkozás menete, rövid leírása

 A dobhártya átmetszésének célja:

• a dobüregben kórosan termelődött váladék kiürülésének elősegítése,
• a gyógyulás elősegítése,
• a dobhártya feszülésének megszüntetése,
• a fájdalom csökkentése.

A dobhártya átmetszését operációs mikroszkóp alatt, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. A dobhártyát az elülső alsó részén, apró sarlós kés segítségével metsszük be. A metszésvonal a dobhártyaszegélyt nem érheti, azzal érintőlegesnek kell lennie, valamint elég tágnak ahhoz, hogy a nagy mennyiségű, sűrű váladékot szívóval el tudjuk távolítani. Fontos a széles feltárás, hogy ne záródjon be a gyógyulás előtt. Savós középfül gyulladásnál a krónikus fülkürthurutot fenntartó elváltozásokat meg kell szüntetni. Emiatt gyakran a dobhártya felszúrásával egyidőben az orrmandulákat is eltávolítjuk, illetve indokolt esetben az arcüreg öblítését is elvégezzük. Akut gennyes középfülgyulladásnál a fájdalom nagyon gyakran este, éjszaka jelentkezik, ilyenkor a felszúrást általában helyi érzéstelenítésben végezzük el. Az érzéstelenítést a hallójárat mélyébe, a dobhártya elé helyezett érzéstelenítővel átitatott vattával végezzük. Az érzéstelenítésre érzéstelenítő sprayt vagy Bonain oldatot használunk.

A beavatkozás elhagyásának várható következményei

A dobüregben huzamosabb ideig tartózkodó savós váladék besűrűsödik, kocsonyássá válik, szervül, végül az egész dobhártya és a hallócsonláncolat fixálódik. Kialakulhat maradandó halláscsökkenés. Gennyes középfülgyulladásnál a gennyes váladék a gyulladt dobhártyát elődomborítja, nyomja, és a leggyengébb helyen átszakítja. Maradandó dobhártya perforáció alakulhat ki spontán átszakadás után. Gennyes fertőzés esetében – főleg gyermekeknél – a csecsnyúlványra is ráterjedhet a gyulladás, és szövődményes középfülgyulladás alakulhat ki. A középfülgyulladás ráterjedhet a középfül sejtrendszerére, és annak gyulladása alakulhat ki. Ha a gennyes gyulladás a dobüregből a középfül körüli képletekre terjed rá, szövődményeket okozhat:

• környéki arcideg károsodás, mely az arc mimikai izmainak bénulását okozza,
• belsőfül gyulladás, mely szédülést és süketséget okozhat,
• agyhártya környékén elhelyezkedő tályog,
• a középfülben elhelyezkedő kanyargós agyi véna gyulladása, göbösödése,
• diffúz agyhártyagyulladás, agytályog.