Mi legyen az első írószerszám, amit javasolt gyermekünk kezébe adni? Mit jelent a grafomotoros fejlesztés és hogyan érdemes csinálni? Frigy Lilla, a Csimborasszó Egészségügyi Központ TSMT-terapeutája segít rendet vágni az óvodás gyerekeket érintő fontos fogalmak között.
A gyermekek mozgásfejlődése egy előre tervezett genetikai program mentén zajlik. Egymásra épül. Az első nagyobb szakasz, amikor a csecsemőkori, primitív reflexek gátlás alá helyeződnek, és átveszik a helyüket az úgynevezett, elemi mozgásminták.
Nagymozgásoknak nevezzük azokat a mozgásokat, amihez törzsünket, és végtagjainkat használjuk. Nagymozgások például a kúszás, mászás, járás, futás. Ahogy a gyermek fejlődik, és az idegrendszere érik, a keze szépen lassan felszabadul, bekapcsolódnak a finom mozgások. Itt már nem csak az ujjak végeznek koordinált mozgást, de a szemnek és a szájnak is egyre inkább finomodnak a mozgásai.
Ahogyan a finommotoros mozgásokban a kéz mozdulatai egyre ügyesednek, úgy lesz képes a gyerek festeni, ragasztani, gyurmázni, gyöngyöt fűzni, tésztát csípni. Ha ezeket a készséget sok gyakorlással elsajátítja, és már szépen, koordináltan végzi őket, akkor – és csak akkor – már a kezébe adhatjuk a ceruzát. Ekkor kezdődik a grafomotoros fejlesztés.
A grafomtoros fejlesztésben is fontos a fokozatosság elve.
Az első írószerszám, amit gyerekünk kezébe adjunk, egy zsírkréta legyen. Ezzel készítheti el első szabad rajzait, ujjaival markolhatja. A papíron látványos nyomot hagy majd a kréta nyomatéka, így a gyermek sikerélménye is nagyobb lesz. A kéz izmait is képessé kell tennünk arra a megterhelő munkára, amit majd az iskolában kezével végez. A megfelelő ceruzafogás kialakításához nem csak az ujjaknak kell megtartaniuk – három ujjal – a ceruzát, de az idegrendszernek is kellően érettnek kell lennie, hogy a koordináció megfelelő legyen.
Tehát, ha a grafomotorikát egy piramis csúcsán képzeljük el, akkor először az alapokat kell rendbe tennünk. Ha a nagymozgás koordinálatlan, a finommotorika sem lesz harmonikus.
Frigy Lilla
