A kézben futó idegek szűk csontos–szalagos csatornákban haladnak. Ha ezekben az „alagutakban” kevesebb hely marad az idegnek, tartós nyomás alá kerül, ami zsibbadást, fájdalmat, izomgyengeséget okozhat. Ezt nevezzük alagút szindrómának.
Carpalis alagút szindróma – a „klasszikus” kézzsibbadás
A csukló tenyéri oldalán a nervus medianus kerül nyomás alá. Jellemző tünetek:
- zsibbadás, bizsergés a hüvelyk-, mutató- és középső ujjakban
- éjszakai kézzsibbadás, amely álmából is felébresztheti
- tárgyak gyakori elejtése, gyengébb kézfogás
- hosszabb ideje fennálló panaszok esetén a hüvelykujjpárna látható sorvadása
Ulnaris alagút szindróma – „kisujj- és gyűrűsujj-zsibbadás”
Ilyenkor az ulnaris ideg szorul be a könyök (cubitalis alagút) vagy a csukló (Guyon-csatorna) magasságában. Tünetek:
- zsibbadás, bizsergés a kisujjban és a gyűrűsujj kisujj felőli oldalán
- kézgyengeség, ügyetlenség
- előrehaladott esetben a kézháti kis izmok sorvadása, ujjak „karomállása”
Neurológiai vizsgálat – nem csak „rápillantunk” a kézre
A szakorvosi vizsgálat során nemcsak a panaszokat beszéljük át, hanem célzott neurológiai teszteket is végzünk:
- Phalen-teszt: a csukló hajlított helyzetbe hozásakor rövid időn belül jelentkező vagy fokozódó zsibbadás carpalis alagút szindróma irányába mutathat.
- Tinel-jel (Hoffmann–Tinel): az ideg lefutása mentén történő finom kopogtatás során a beteg a zsibbadás irányába sugárzó, áramütésszerű érzést jelezhet.
- Az érzésvizsgálat, izomerő-vizsgálat, reflexek, a kéz finommozgásainak ellenőrzése segít megítélni, hogy csak az érzőrostok, vagy már a mozgató rostok is érintettek-e.
Ezek együtt adják azt a klinikai képet, amely alapján el lehet dönteni, hogy elegendő-e a konzervatív kezelés, vagy ideje továbblépni.
Elektrofiziológiai vizsgálat (ENG/EMG) – a „mérhető bizonyíték”
Az idegvezetéses (ENG) és izom-EMG vizsgálat kiemelt szerepet játszik:
- objektíven méri az idegvezetés lassulását, blokkját
- segít pontosítani, hol szorul az ideg és milyen mértékű a károsodás
- megkülönbözteti az alagút szindrómát más idegrendszeri kórképektől (pl. nyaki gerinc eredetű ideggyöki problémák)
- támpontot ad a betegség előrehaladottságának megítéléséhez, ezáltal a műtéti döntéshez is.
Mikor elég a konzervatív kezelés?
Általában konzervatív kezelés jön szóba, ha:
- a panaszok enyhébbek, néhány hete–hónapja állnak fenn,
- nincs kifejezett izomgyengeség vagy izomsorvadás,
- az ENG/EMG csak könnyebb vagy középsúlyos idegkárosodást jelez.
Ilyenkor szóba jöhet:
- csuklórögzítő sín viselése, főleg éjszakára
- terheléscsökkentés, munkakör-ergonómia javítása
- gyógyszeres fájdalom- és gyulladáscsökkentés
- fizikoterápia, gyógytorna
- bizonyos esetekben célzott injekciós kezelés.
Mikor javasolt a műtét?
A műtét nem az első lépés, de nem is szabad a végtelenségig halogatni.
Általában műtéti megoldás javasolt, ha:
- a panaszok hosszabb ideje fennállnak és romlanak,
- az éjszakai fájdalom, zsibbadás a konzervatív kezelés ellenére is zavaró,
- az ENG/EMG középsúlyos vagy súlyos kompressziós idegkárosodást igazol,
- izomgyengeség, izomsorvadás jelentkezik, a kéz funkciója érezhetően romlik.
A műtét célja az ideg felszabadítása, a nyomás tartós csökkentése, ezzel az ideg további károsodásának megelőzése és a panaszok enyhítése.
Mikor nem szabad vagy nem érdemes operálni?
A műtétnek is vannak korlátai és ellenjavallatai, például:
- kezeletlen, súlyos általános betegség (pl. nem rendezett cukorbetegség, jelentős szív- és érrendszeri kockázat)
- aktív fertőzés a műtéti területen
- nagyon előrehaladott, régi idegkárosodás, ahol az izomsorvadás már jelentős, és reálisan csak korlátozott funkcionális javulás várható – ilyenkor a műtét várható hasznát és kockázatát egyénileg kell mérlegelni
- ha a panasz hátterében nem alagút szindróma, hanem más idegrendszeri betegség áll – ezt a vizsgálatok tisztázzák.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
- ha a kézzsibbadás hetek óta tart vagy fokozódik
- ha éjszaka rendszeresen felébred arra, hogy „elalszik” a keze
- ha gyengül a kézszorítása, gyakran ejt el tárgyakat
- ha izomsorvadást, alakváltozást észlel a kezén.
Az alagút szindrómák kezelhetők. A korai felismerés növeli az esélyét, hogy az ideg károsodása visszafordítható legyen, a fájdalom és zsibbadás pedig jelentősen csökkenjen.
Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni, hogy időben megállapítható legyen a pontos ok, és személyre szabott kezelési terv készülhessen.
Dr. Nagy Péter Olivér
idegsebész főorvos
