Felnőttként sokan használunk bizonyos eszközöket, naptárt, órát, határidőnaplót, melyek segítenek beosztani az időnket. Képesek vagyunk így akár hónapokra előre betervezni heti- és napirendünket. Ragaszkodunk ezekhez az eszközökhöz, hiszen biztonságot nyújtanak számunkra, segítenek, hogy adott időben, a megfelelő helyen legyünk. A kulcsszó a biztonság! Gyermekünknek hasonló biztonságot kell teremtenünk, hogy rutinszerű cselekedetek sorozatából kialakulhasson saját napirendje.
Gyermekeinknek nincsen határidőnaplója és egy bizonyos életkorig az óra sem segít nekik az eligazodásban. Ám egy jól megtervezett napirend számukra is fontos a biztonságérzet kialakításában. Minden életkorban különbözőképpen van szükség a rendszeresség kialakítására. Csecsemőkorban csupán a megfelelően megválasztott etetési, alvási, séta, fürdetés idő kialakítását jelenti. Ugyanakkor ebben az életkorban a biztonság leginkább magát az anya jelenlétét, az illatát, a közelségét jelenti.
Későbbi életkorban, ahogyan az intézményes nevelés is egyre nagyobb szerepet kap a gyermek életében, bővül a napirend. Ám a biztonság, továbbra is a szülő lesz, de egyre többen kapcsolódnak be életébe, és bővül a bizalmi kör.
Óvodapedagógusként gyakran kértük a szülőket arra, hogy igyekezzenek betartani reggeli érkezés idejét. Hiszen az óvodai napirend is állandó, ismétlődő események sorozata. Kell, hogy elegendő időt hagyjunk a gyermek számára a reggeli szabad játékra, hogy aztán társaival együtt ülhessen le a reggeli asztalhoz és nyugodtan, a saját tempójában fogyaszthassa el a napi tízórait.
Sokszor tapasztaljuk azt, ha a reggeli rutin borul egy ilyen kisgyermek életében, az egész napra rá tudja nyomni a bélyegét. Ilyenkor nehezebb a reggeli elszakadás anyától, nyűgösebben indul a reggel, nincs elég idő a szabad játékra, és a tízóraihoz sincs már akkora kedve a gyermeknek.
Próbáljunk ezért időben kelni, elegendő időt hagyni a reggeli rituálékra, az öltözködésre, reggelire, elindulásra. Az óvoda egy állandó ritmust alakít ki, igyekezzünk ezt mi is lekövetni. A nap további részét is próbáljuk megtervezni hasonlóképpen. Óvoda után, egy kis játszótér/udvari/benti játék, vacsora, fürdetés, mese és elalvás.
Mindig jelezzük előre, mi lesz a következő esemény a napban, hogy a gyermeknek legyen mihez viszonyítania. (Pl.: „Ha megetted az uzsonnát az óvodában, már megyek is érted.” Vagy: „Ha megetted a vacsorát, a fürdés következik”.) A lényeg, hogy tudja, mi után mi következik, így működik az ő kis „határidő naplója”. Ezek a rutinszerű események biztonságot és kiszámíthatóságot adnak az életükbe, ami az egyik legfontosabb jelen életkorban.
Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Igyekezzünk betartani az ígéreteinket, ne ígérjünk elhamarkodottan, legyünk mindig hűek ígéretünkhöz.
Bár fontos a napirend, de nem történik semmi, ha egyszer-egyszer hiba csúszik számításaink közé. Nem tragédia, ha egyszer-egyszer fél órát csúszik a fektetési idő. Ezek az apró kompromisszumok is fontosak, hiszen az időjárás is változhat, közbejöhet bármi, ami miatt apró változások következhetnek be.
